A Fehér Ház ambíciói, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása, és miért kell az energiahatékony épületeknek az intézkedések inspirációjaként szolgálniuk a COP22 konferencia után

Közzétette: Sian Hughes – a Knauf Insulation vállalat európai külkapcsolatokért felelős igazgatója Be 25-11-2016 16:45

Az, hogy Donald Trumpot megválasztották az Egyesült Államok 45. elnökévé talán megrázta a világot, de nem szabad amellett elmennünk, hogy öt nappal ezen esemény előtt hatályba lépett egy megállapodás, amely nemcsak az általunk ismert világot fogja megváltoztatni, de jelentős globális következményei is lesznek az utánunk jövő generációk számára.

 

Az épületek szerepe a CO2-kibocsátásban

November 4-én, a klímaváltozásról szóló Párizsi megállapodást hivatalosan is elfogadták, ezzel életbe lépett a 195 ország által támogatott 2015-ös kötelezettségvállalás a globális felmelegedés mértékének visszaszorítására jóval 2 °C alá.

Most, hogy a világ vezetői lezárták a klímaváltozásról szóló COP22 konferenciát Marokkóban, mindenképpen meg kell valósítaniuk ezt a kötelezettségvállalást.

Szerencsére a megoldás közelebb van, mint gondolták volna. Nem kell messzebbre menni a minket minden nap közvetlenül körülvevő környezetnél, vagyis az épületeknél.

Európában például az épületek az Európai Unió energiafelhasználásának 40%-át, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mennyiségének pedig 36%-át teszik ki. Az épületek energiafelhasználásának 50%-kal való csökkentése önmagában felére csökkentené a CO2-kibocsátást 2030-ra.

Gondoljuk csak el, hogy ez mekkora mértékben járulna hozzá a klímaváltozáshoz, ha ezt a kezdeményezést világméretűvé terjesztenénk ki.

A COP22 konferencia célja az volt, hogy meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az egyes országok tesznek meg a kibocsátás mértékének csökkentése érdekében azon ígéretek alapján, amelyeket a tavalyi évben tettek. Mi, a Knauf Insulation vállalatnál hiszünk abban, hogy az energiahatékony épületeknek központi helyet kell betölteniük ezekben az intézkedésekben.

 

Ez környezetvédelmi kötelességünk

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) például azt nyilatkozta, hogy Európa alacsony szén-dioxid kibocsátású energetikai infrastruktúrájának kétharmadának energiahatékonynak kell lennie 2040-re, hogy elérje Európa arra vonatkozó ígéretét, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt lehessen tartani. Ez a 2013-as szinthez képest nyolcszoros növekedést jelent az energiahatékonyságba való befektetések területén.

 

De mit is jelent ez a gyakorlatban?

Számos jelentés megerősíti, hogy az energiahatékony épületek miként tudják megoldani a klímaváltozás problémáját. Múlt hónapban a Climate Action Tracker (CAT) kutatócsoport által bemutatott új tanulmány szerint az építőiparnak 2050-ig 75-90%-kal kell csökkentenie a kibocsátás mértékét a 2010-es évi szint alá, ahhoz hogy a globális felmelegedést 1,5 °C alatt lehessen tartani.

Ennek eléréséhez, az OECD- és nem OECD-országban minden új épületeknek zéró energiafelhasználásúnak kell lennie 2025-re, ezzel párhuzamosan a meglévő épületeket fel kell újítani, hogy csökkentsék energiafelhasználásukat 90%-kal, valamint szükséges az alapterület csökkentése évi 5%-kal az OECD- és 3%-kal a nem OECD-országok esetén.

Ezek rendkívül ambiciózus tervek, de mi a Knauf Insulation vállalatnál folyamatosan bebizonyítjuk, hogy ez miként érhető el, és ami még ennél is fontosabb, megmutatjuk, hogyan is néz ki a siker.

Belgiumban egyesítettük erőinket a Leuveni Egyetem épülettechnikai tudósaival, hogy bemutassuk, miként is teljesít a felújítás 21 otthonban. Kifinomult rendszereket alkalmaztunk az energiafelhasználás nyomon követésére az energiatakarékos megoldásaink beépítése előtt és után.

Ez a projekt a maga nemében egyedülálló, hiszen olyan otthonokat vizsgálunk, amelyekben laknak. A kutatás 2017 végéig tart, de már az első tesztek kezdeti eredményei több mint 50%-os energiamegtakarítást mutattak.

Egy másik, ezúttal magyarországi kutatási projektünk is szerepelt az Energiatakarékosság Európai Szövetsége (European Alliance to Save Energy, EU-ASE) nevű szervezet idei, legjobb gyakorlatokat bemutató jelentésében. Két, egymáshoz méretben és lakói számát tekintve hasonló otthon enerigafelhasználását mértük hat hónapon keresztül. Az egyiket műszaki megoldásaink használatával alaposan felújították, a másikkal, amely a legalacsonyabb, „G kategóriás” energetikai minősítéssel rendelkezett, nem csináltak semmit.

A szigetelés nélküli ház 835 eurót költött télen a fűtésre, míg a leszigetelt háznál azt tapasztalták, hogy az energiafogyasztási számláik 46%-kal csökkentek. A leszigetelt háztartás összesen 455 eurót költött, ezzel párhuzamosan mintegy 380 eurót takarított meg.

Kétség kívül a 2016-os év nagy jelentőségű évként zárul le a politikai változások terén, de az kulcsfontosságú tény, hogy a COP22 konferencia vezető politikusai mindenkit arról biztosítottak, hogy ez az év a környezeti változások szempontjából is mérföldkő lesz, ami azt jelenti, hogy a jövőben is megőrizzük bolygónkat azáltal, hogy épületeinket energiahatékonnyá alakítjuk.


2017 lesz az az év, amikor Európa elkezd komolyan dolgozni a klímaváltozás megoldásán?

Olvasson el mindent ezzel kapcsolatban, „Miként őrizzük meg Európát a jövőben az energiahatékony felújításokkal” című cikkünkben.

Töltse le a felújításról szóló cikket