Miként tud az alacsony kamatozású energiahatékonysági jelzáloghitel új lendületet adni az európai felújítási hullámnak

Közzétette: Interjú Luca Bertalottal, az Európai Jelzálogszövetség–Európai Fedezett Kötvények Tanácsának (European Mortgage Federation-European Covered Bond Council) főtitkárával Be 02-12-2016 09:37

„Ha valaki befektet a felújításba, amely javítja az otthona energiahatékonyságát, a bankok még több pénzt biztosítanak számára, a hagyományos hitelekhez képest még alacsonyabb kamaton.” Ez túl szépnek hangzik, hogy igaz legyen. Előfordulhat, hogy ez a lehetőség egyszerűen csak a bankárok fantáziájának szüleménye?

„Egyáltalán nem” – mondta Luca Bertalot, az Európai Jelzálogszövetség–Európai Fedezett Kötvények Tanácsának (European Mortgage Federation-European Covered Bond Council) főtitkára „A kedvezményes kamat alapú Standardizált energiahatékonysági jelzáloghitelek, amelyeket az energiahatékony otthonoknál és felújításoknál lehet felhasználni, és amelyek az energiahatékonyság javulását eredményezik, meghatározók az elkövetkezendő időkre nézve.”

 

Az Európai Energiahatékonysági Jelzáloghitel nevű kezdeményezés

Ennek bizonyításául az EMF-ECBC felállított egy üzleti szervezetekből, építésügyi vállalatokból, energiaszolgáltatókból és értékbecslőkből álló konzorciumot, hogy létrehozzon egy kétéves, kísérleti tervezetet, Európai Energiahatékonysági Jelzáloghitel kezdeményezés néven.

A neves közreműködők között megtalálható többek között a velencei Ca’Foscari Egyetem, a Könyvszakértők Királyi Társasága (Royal Institute of Chartered Surveyors), a Környezetbarát Építkezési Tanács Európai Regionális Hálózata (European Regional Network of Green Building Councils), az E.ON és a frankfurti SAFE Goethe Egyetem, valamint 13 nagyobb európai bank, mint pl. a BNP Paribas SA, a HSBC Holdings Plc és az ABN AMRO Bank NV.

„Ez az első alkalom, hogy a magántőke képviselői fontolóra vették az energiahatékonysági jelzálogköltségek lehetőségeit” – mondta Bertalot. „A világ megváltozott az elmúlt években, és a magánszektor befektetési lehetőségei a környezetvédelmi szektorba növekvő tendenciát mutat.”

Valóban. A tavalyi párizsi klímakonferenciát követően 187 ország kötelezte el magát a károsanyag-kibocsátás folyamatos csökkentése mellett, annak érdekében, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt tartsák. Európában az EU 20%-os energiamegtakarítási célt tűzött ki 2020-ig; folynak a tárgyalások ennek százalékos növeléséről 2030-ig.

 

Az energiahatékonyság költsége

Ezen célok eléréséhez pénzre van szükség. Nagyon sok pénzre. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) úgy nyilatkozott, hogy Európa alacsony szén-dioxid kibocsátású energetikai infrastruktúrájának kétharmadának energiahatékonynak kell lennie 2040-re, hogy elérje Európa arra vonatkozó ígéretét, hogy a globális felmelegedés mértékét 2 °C alatt lehessen tartani. Ez azt jelenti, hogy átlag 178 milliárd eurót kell kiadni minden évben, hogy az EU ezen a pályán tudjon maradni.

Tehát éppen itt az ideje, hogy új pénzügyi ösztönzőket találjunk, hogy meg lehessen állítani az épületek okozta károsanyag-kibocsátást és csökkenteni lehessen energiafelhasználásukat. „Európában nem is igazán az új épületekről van szó, inkább a régiekről. 2050-re az Európai Unió épületállományának legalább 70%-a még mindig állni fog” – mondta Bertalot. „Éppen ezért pénzt kell felszabadítani, hogy fel lehessen újítani ezeket az épületeket.”

De honnan fog származni ez a pénz? A döntéshozók általában megértik a felújítás előnyeit, de sokszor panaszkodnak, hogy nem elég a tőkéjük egy európai szintű felújítási hullámhoz.

Az energiahatékonysági jelzáloghitelek mindenkinek nyertes helyzetet jelentenek” – tette hozzá Bertalot. „Az erre való igény jól érzékelhető. Természetes emberi vágya mindenkinek, hogy saját otthona legyen és azt javítsa, különösen ha ez még csökkenti az energiafogyasztási számlákat is, és segít megvédeni a környezetet. Emellett úgy vélem, hogy nagyon is emberi dolog az otthonunk értékesebbé tételének vágya, különösen egy olyan gazdasági környezetben, ahol a nyugdíjra vonatkozó pénzügyi tervezés rendkívül nagy kihívásokat jelent. Az alacsony kamatú jelzáloghitelek nyilvánvalóan segítenek ezeknek a vágyaknak a megvalósításában.”

 

Miért éri ez meg a bankoknak?

Először is, az energiahatékony otthonok többet érnek, mint az olyanok, ahol ez nincs meg. Ha minden balul sül el, és nem tudják fizetni a jelzáloghitelt, a bankhoz még értékesebb vagyon kerül vissza, mint előtte. Másodszor – mondja Bertalot –, a jelzáloghitelekkel kapcsolatos legtöbb fizetési késedelem a törlesztés első két évében történik — ez olyan kockázat, amelyet tovább lehetne csökkenteni, ha még több szabadon felhasználható pénzt tennénk a jelzáloghitelesek zsebébe az alacsonyabb energiafogyasztási számlák által. És végül, de nem utolsósorban, az USA-ban végzett kutatás kimutatta azt is, hogy az energiahatékony otthonok tulajdonosainál egyébként is 32%-kal kisebb az esélye annak, hogy késnek a jelzáloghitel fizetésével.

„A bankok egyszerűen utálják, ha a jelzáloghitellel kapcsolatos fizetési késedelem valószínűsége nagy, illetve az olyan vagyontárgyakat is, amelyek vesztenek értékükből. Olyan hitelportfóliót akarnak, amely megbízható és alacsony kockázatú, és ha zöld kötvényeket bocsátanak ki, akkor kicsivel kevesebbet kell kiadniuk a tőkejuttatási költségekre” – mondta Bertalot. „A befektetők számára rendelkezésre állnak pénzügyi ösztönzők, amelyek a fenntartható befektetéssel, valamint a környezetbarát kezdeményezések iránti növekvő befektetési kedvhez kapcsolódnak.”

 

Egy környezetbarátabb jövő felépítése lépésről lépésre

Egy olyan új világban, ahol a környezetbarát jelzáloghitelek jelen vannak, és a lakástulajdonosoknak energiahatékony otthonaik lehetnek Európa 8300 bankintézetének valamelyikének jóvoltából, a befektetők elégedettek, több millió munkahelyet teremtenek a lakásfelújítások, Európa energiafelhasználása kisebb lesz, a szén-dioxid-kibocsátás csökken, és a továbbiakban is mindenki boldogan él anélkül, hogy egyetlen fillér közpénzt is kellene költeni.

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Habár nagyon ígéretesnek látszik, az Európai Energiahatékonysági Jelzáloghitel még mindig kísérleti fázisban van. Még sok a teendő. A kezdeményezés egyik nehézsége, hogy miként tudja átlátható módon meghatározni a környezetbarát otthon fogalmát, és biztosítani az energiahatékony otthonok felméréséhez szükséges mechanizmusokat, tanúsítványokat és technológiát, valamint minden felújítás pontosan, átlátható és persze megbízható módon történő kiértékelését. „Nem lehet valamire « rásütni a környezetbarát címkét » pusztán azért, hogy készpénzhez jussunk” – mondta Bertalot.

„Lépésről lépésre dolgozunk ezen a kezdeményezésen. Olyan menetrendet állítunk össze, amelybe adatmodelleket építünk, hogy világossá váljon, merre is tartunk; meghatározzuk a piaci legjobb gyakorlatokat, és közös munkát folytatunk az érintett felekkel az értékelési mechanizmus létrehozásában. Szilárd alapokon álló modellre van szükségünk. A jelzáloghitel-piacra vonatkozóan 20 évre kell terveznünk, és a környezetet fenntarthatóvá kell tennünk a jövő számára.” – tette hozzá.